A különleges magyar állatvilágot mutatja be jó példaként David Attenborough legújabb sorozata

György Unyatyinszki 2019-04-10 09:57:00.000000
Ha eddig nem tudtad, mitől baromi vagány a szürkés hangyaboglárka, az angol természetfilmes megmutatja.

Márciusban mutatta be a Netflix saját gyártású természetfilmsorozatát, a Mi bolygónkat (Our Planet), amit a BBC világhírű sorozatait, a Bolygónk a Földet és a Kék bolygót is forgató stábbal készített, David Attenborough közreműködésével.

A sorozat azon felül, hogy rendkívüli szépségében, esetleg kegyetlennek tűnő vadságában mutatja be a Föld állatvilágát, minden egyes epizódban a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásaira hívja fel a figyelmet. Korábban egy-egy sorozat mindig említést tett az emberi tényezőkről, de a Mi bolygónk alapos részletességgel mutatja be az összefüggéseket, mely sokszor igencsak felzaklató.

De hogy a magyar vonatkozására is rátérjek, két epizódban is Magyarország élővilágából mutattak meg egy-egy szeletet, érdekességet a világnak a sorozat készítői. Érdemes a szürkés hangyaboglárkával kezdenünk, amiről magam - kissé szégyenkezve - még nem hallottam.

Az igencsak szemrevaló pillangó kizárólag egy mezei virágra, a kornistárnicsra rakják petéiket. A kikelő hernyók, szemben más pillangók és lepkék ivadékaival, nem a levelek lakmározásába kezdenek, hanem szinte öngyilkos módon azonnal leereszkednek a talajszintre a hangyák közé. Igen ám, de olyan kémiai anyagot választanak ki, ami a hangyákat a saját lárváikra emlékeztetik, ezért beviszik a őket a boly mélyére. Ott a hernyók újabb trükköt vetnek be, a hangyakirálynőkkéhez hasonló hangjelzést adnak ki, ezért a hangyák degeszre etetik őket. Amikor már eléggé jól laktak, bebábozódnak, majd egyszerűen elhagyják a boly a kikelésük után. Állat, nem?

A sorozat kiemeli, hogy a világ számos táján az ember teljesen a maga igényei szerint uralta el a füves területeket, ezzel számos élőlény őshonos területét elfoglalta, de az egyes magyar tájakon a szénamezők hagyományos használata megfelelő az állatvilágnak és az embernek is.

A második magyarországi jelenet az édesvizes élőhelyek bemutatása során kerül elő: a tiszai kérészek "virágzása". A sorozatban kitérnek rá, hogy számos folyó szabályozása, azok szennyezettsége miatt már csak kevés helyen élnek olyan nagy számban kérészek Európában, mint Magyarországon.

Magyarországot egy jó példaként mutatják be, ahol az állatvilág képes volt újra teret nyerni.

Bámulatos szuperlassításban került elő a tüneményes jégmadár, valamint a bivalyerős szorítású halászsas. Nyilván nem nekünk, magyaroknak az érdemünk, hogy ezek az élőlények léteznek, de az talán igen, hogy viszonylag sok, számukra alkalmas területen élhetnek ezek a csodás állatok hazánkban.

Szólj hozzá!

Egy szombathelyi covidos beteg halála után 9 nappal tudta csak meg a család, hogy mi történt

Ez is csak annak volt köszönhető, hogy a családtagok rendíthetetlenül hívták a kórházat. Az önkormányzat már elhamvasztásra küldte az elhunytat, amire a hozzátartozók egyáltalán tudomást szereztek a gyászhírről.

A SÁRVÁRI POLGÁRMESTER A TERVEZETT MUNKÁSSZÁLLÓRÓL: HANGULATKELTÉS!

Kondora István azt mondja, olyan megoldást terveznek, amely mindkét fél számára megnyugtató lesz.

ALMAFA NŐJNAGYRA
valami lófasz

valami lófasz bf

sfsdfsdfs

dfgfdgdf

qwe

eqwe

aaaaaa

aaaaaaaaaaa

Ezeket az alkatrészeket fogják Szombathelyen gyártani az elektromos autókba

Ha elektromos autót vennél a jövőben, ezen komponensek készültek a városodban

Már a tévécsatornákon is azt üzenik, hogy maradjunk otthon

Az üzenet főleg a csatornák logói mellett jelenik meg.

asd

asd

test67

test67