Celldömölkre igyekezve elhajtunk előtte és nem is gondolnánk, hogy már 5 millió éve néz le a tájra. Látta a Pannon tengert, a forró, majd jeges légkört, látta a kardfogú tigrist, a vicsorgó T. Rexet, a békés dinoszauruszokat. Most meg látja az embert, aki igyekezik tönkretenni. Ő a Ság-hegy.
Ha figyeltünk a földrajzórán, tudhatjuk, hogy ez egy tanúhegy, vagyis egy nagy vulkán maradványa. Így is füstölgött kicsit, lávát lövellt a környezetébe, amely megszilárdult. Tufa és bazalt a jellemzője, de más is: kis mediterrán mikroklímát őriz, príma szőlő terem lankáin és a fügeligetek sem ritkák. Madárvilága gazdag – volt. Egészen egy amerikai film forgatásáig. Ötmillió év neki nem sok, de ötven kamerás nap elég volt, hogy majdnem tönkre tegye.
De csak sorjában. A hegy súlyos titkok tudója a legújabb korban is. Amikor megindult az útépítés, a vasúti sínek lerakása – a közeli Celldömölköt ma is vasutas városként emlegetik– a keménykalapos kapitalisták emberei nekimentek a hegynek. Kőbánya nyílt, majd kőtörő üzem indult és a zúzalékot vitték a környező építkezésekre. Nem sokon múlt, hogy a hegyet elbontották, ma is jól látható csonkasága. Szerencsére az őrült ütemű bányászat leállt és az is jól jött, hogy a nacionalista érzelmű lakosság egy trianoni emlékműre adta a pénzét. Ezt felállították a hegy egy fontos pontján, így már védve is volt a további kalózkodások ellen. Az emlékmű aztán gyakran szerepelt a rendőrségi hírekben. Nem politikai, hanem baleseti okokból. Volt, aki innét vetette le magát, volt, aki felment rá, de lejönni már nem tudott. Máris találtunk egy mozgalmas pontot a hegy történetében.
Ennél sokkal súlyosabb, hogy a második világháborúban az elhagyott kőtörő épületeibe zsidókat zsúfoltak, gettóként működött. Ezt az aljas módszert máshol is alkalmazták, így a balatoni kőbányákban (erről is szól a nagy sikerű, 1967-es Nyár a hegyen című, Bacsó Péter rendezte film, Mensáros Lászlóval a főszerepben). A környék lakói kockázatot vállalva többeknek segítettek a menekülésben a gettóból. E tragikus és szomorú korszak után jött a sarló-kalapácsos, majd a kádári. Ahogy konszolidálódott az új rend, úgy fedezték fel a hegy - úgymond - katonai értékeit (tájékozódási pontként a repülés máig használja). Hatalmas építkezésbe fogtak a hegy lábánál. Sorra húzták fel a jellegzetes, vöröstéglás, szögesdrótos katonai raktárak, amikben M-készletet halmoztak fel. Az M-készlet a katonai zsargonban mozgósítási felhalmozást jelent. Esetünkben csaknem 100 ezer négyzetméteren, több tucat raktárban - részben a föld alatt - ruhát, fémeszközöket, élelmiszert, konzervet tároltak.
Volt itt gázálarc, szimatszatyor, ásó, sátorlap, egyenruha, gyakorló, kulacs, dögcédula, evőkészlet, bakancs, hullazsák, védőfelszerelés – tízezrével. Jellemező az M-készlet nagyságrendjére, hogy a raktárakhoz külön vasúti sínpályát építettek ki, gyakran parkoltak itt tehervagonok. A bázis előtti út vezetett a hegyre, több tábla jelezte a megállás és a fényképezés tilalmát. Mivel fegyveres őrök vigyázták a raktárakat, felmerült: hadianyagot, közte kézifegyvereket is tárolhattak itt. Erre viszont nem sikerült bizonyítékot szerezni. A sorkatonaság megszűnésével végleg leáldozott a bázisnak, el is bontották. Így már nem volt akadálya a hegyi turizmusnak, ami gyorsan fel is lendült. Egyre többen látogatták a múzeumot, a rendbe tett kőfejtőt, napjainkban pedig a Vulkánpark kolosszust, benne számos érdekességgel.
De 2005-ben a hegynek még meg kellett élnie egy szomorú korszakot. Itt forgatták az amerikaiak az Eragon című, primitív sárkány-mesét. A környezetvédők kezdettől tiltakoztak. Volt, aki a stáb gépei elé feküdt. A filmesek valóságos favárost építettek a kráter oldalába és ezzel tönkre is tették. Mivel százak mozogtak naponta a díszletek között, elkerülhetetlen volt a növényzet pusztulása. A hegy csodálatos madárvilága szó szerint elmenekült, jelentős része soha nem is tért vissza. Állítólag 22 millió forintot fizettek az amerikaiak a helyi önkormányzatnak, de erről is nagy volt a hallgatás. Az biztos, hogy a mai napig láthatók a gyíkfilm pusztításának szomorú nyomai. Az Eragon-kudarc (a film megbukott a mozikban) sokak szemét felnyitotta és talán ennek köszönhető, hogy azóta nem adtak ki forgatási engedélyt a megye és az ország e csodálatos gyöngyszemére.
A Ság-hegy rejtélye
Két szombathelyi amatőrfilmes ismeretterjesztő filmet szeretne forgatni a Ság-hegyről, ám ott egy hollywoodi filmstábot találnak, akik éppen az Eragon című filmet forgatják. Elhatározzák, hogy addig nem tágítanak, amíg le nem tudják forgatni saját filmjüket... Készítette: Boros Ferenc, Horváth Zoltán 2006.
A Ság-hegy valóságos történelmi kincstár. Mostanában csend veszi körül. Művelik a lankákat, itt készül a speciális sághegyi bor, ami a szöget is megmarja. Ez persze legenda, mert nagyon is jó borok vannak erre felé. Működik az említett Vulkánpark és a hegy lábánál egy modern élményfürdő. A hegy kiheverte sárkányait, lábra kapott. Még úgy 5 millió évig el lesz velünk, aztán megint kitör. Így megy ez.
Szólj hozzá!
Ez is csak annak volt köszönhető, hogy a családtagok rendíthetetlenül hívták a kórházat. Az önkormányzat már elhamvasztásra küldte az elhunytat, amire a hozzátartozók egyáltalán tudomást szereztek a gyászhírről.
Kondora István azt mondja, olyan megoldást terveznek, amely mindkét fél számára megnyugtató lesz.
Ha elektromos autót vennél a jövőben, ezen komponensek készültek a városodban
Az üzenet főleg a csatornák logói mellett jelenik meg.
