Hullunk, mint a legyek a hőhullámok alatt

György Unyatyinszki 2018-09-30 10:38:00.000000
Egy átfogó magyar kutatás szerint a klímaváltozás miatti hőhullámok alatt sokkal többen halnak meg, a klíma nélküli kórházakban pedig siralmasan többen.

Magyarországon a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – írja a klímaváltozás hatásait elemtő három magyar kutató a Magyar Tudomány legfrissebb számában. A hőhullámok a legkritikusabb időszakok 16 évnyi kutatás alapján, melyet a legnehezebben a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek vészelnek át.

15-20 százalékkal többen halnak meg hőhullámos időszakban, mint egy átlagos napon Magyarországon.

A megyék között lehetnek eltérések, de a hőhullámok idején a legkedvezőbb klímájú régiókban is 9 százalékkal magasabbak a halálozási adatok. Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.
 

A kiugróan meleg időszakok élettani hatásaira 2003-ban figyelt fel Európa igazán: a kontinensen egy hőhullám alatt 70 ezer emberrel többen haltak meg, mint azt hosszú évek átlaga indokolta volna, az összefüggéseket azóta vizsgálják részletesebben a szakemberek.

Önmagában a tartósan magasabb hőmérséklet is komoly hatással van az életünkre, a kutatás viszont a klímaváltozás közvetett hatásokra is figyelmeztet:

  • A klímaváltozás miatt várhatóan a rovarok, rágcsálók által terjesztett új, vagy eddig csak ritkán előforduló fertőző betegségek tartósan megjelenhetnek. Várhatóan a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni.
  • Gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.
  • Az allergén növények könnyebben terjedhetnek, valamint az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát.

Az egészségügy ellátórendszernek is fel kell készülnie a változásra a kutatók szerint.

Lényegében fel kellene végre szerelni a klímákat a kórházakban.

Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint az emberek otthonában.

A kutatást Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője jegyzi.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Szólj hozzá!

Egy szombathelyi covidos beteg halála után 9 nappal tudta csak meg a család, hogy mi történt

Ez is csak annak volt köszönhető, hogy a családtagok rendíthetetlenül hívták a kórházat. Az önkormányzat már elhamvasztásra küldte az elhunytat, amire a hozzátartozók egyáltalán tudomást szereztek a gyászhírről.

A SÁRVÁRI POLGÁRMESTER A TERVEZETT MUNKÁSSZÁLLÓRÓL: HANGULATKELTÉS!

Kondora István azt mondja, olyan megoldást terveznek, amely mindkét fél számára megnyugtató lesz.

ALMAFA NŐJNAGYRA
valami lófasz

valami lófasz bf

sfsdfsdfs

dfgfdgdf

qwe

eqwe

aaaaaa

aaaaaaaaaaa

Ezeket az alkatrészeket fogják Szombathelyen gyártani az elektromos autókba

Ha elektromos autót vennél a jövőben, ezen komponensek készültek a városodban

Már a tévécsatornákon is azt üzenik, hogy maradjunk otthon

Az üzenet főleg a csatornák logói mellett jelenik meg.

asd

asd

test67

test67